Együttműködés az európai igazságügyi képzés fejlesztése érdekében

A Lisszaboni Szerződéssel az Európai Unióra ruházott új hatáskörökre tekintettel, és a Stockholmi Programban szereplő prioritások megvalósítása érdekében a Bizottság 2011 szeptemberében közzétette „Az uniós jogérvényesülésbe vetett bizalom kiépítése – az európai igazságügyi képzés új dimenziója” című közleményét. E közlemény célja, hogy új dimenziót nyisson az európai igazságügyi képzésben, és lehetővé tegye még több gyakorló jogász magas színvonalú európai uniós jogi képzésben való részvételét.

A válaszadó bírák és ügyészek háromnegyede azon a véleményen volt, hogy az uniós joggal kapcsolatos ügyek száma megnövekedett az elmúlt években, ezért szükségessé vált az uniós szinten nyújtott képzések fejlesztése és kibővítése. A válaszadó bírák és ügyészek majdnem fele háromhavonta legalább egyszer foglalkozik uniós jogi kérdésekkel. Ennek következtében a bírák és ügyészek 65 %-a véli úgy, hogy az uniós jog ismerete és alkalmazása kapcsolódik feladataikhoz (az uniós tagállamokban bírák, ügyészek és a bírósági személyzet körében a jogi képzéssel kapcsolatos tapasztalataikról készített felmérés eredményei: Az Európai Parlament tanulmánya "Judicial training in the EU Member States (Igazságügyi képzés az EU tagállamokban)", 2011).

A Bizottság célul tűzte ki, hogy 2020-ig 700 000 gyakorló jogász – vagyis az Európai Unióban praktizáló jogászok fele –vehessen részt európai igazságügyi képzésben a helyi, tagállami és uniós szinten elérhető források felhasználásával, a Stockholmi Program céljaival összhangban.

E célkitűzés elérése valamennyi érdekelt fél közös felelőssége. A tagállamoknak, az igazságszolgáltatási tanácsoknak, a tagállami és európai jogi oktatási szervezeteknek, valamint európai és nemzeti szinten a különböző jogászszakmáknak elkötelezettnek kell lenniük az európai uniós jog és annak végrehajtásának a nemzeti és helyi képzésbe való integrálása, valamint az uniós joggal kapcsolatos képzések és a résztvevők számának növelése mellett.

Cselekvési tervek

Az Európai Bizottság annak biztosítására szólítja fel a tagállamokat és a jogászszakmákat, hogy a gyakorló jogászok pályafutásuk során legalább egy egyhetes képzésben részesüljenek az uniós vívmányokkal és jogi eszközökkel kapcsolatban.

A Bizottság elkötelezett az európai igazságügyi képzésre rendelkezésre álló finanszírozás növelésére annak érdekében, hogy magas színvonalú, nagyobb európai hatású projekteket támogasson. A projektek célja az uniós jogban jártas gyakorló jogászok képzése, ideértve az elektronikus távoktatás fejlesztését is. Az új 2014-20 többéves pénzügyi keretben az európai igazságügyi képzés fő prioritásként szerepel, melynek célja évi több, mint 20 000 gyakorló jogász képzése 2020-ig.

Az európai igazságügyi képzési projektekre rendelkezésre álló uniós pénzügyi támogatással kapcsolatos tájékoztatás a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság, a Versenypolitikai Főigazgatóság, a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság, valamint az Európai Csaláselleni Hivatal weboldalán található.

A Bizottság 2013 óta támogatja az AIAKOS-t az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) által igazgatott, kezdő bíráknak és ügyészeknek szóló kéthetes csereprogramot. A Bizottság kiegészítő intézkedéseket is ki fog dolgozni, az európai e-igazságszolgáltatási portál támogató szerepének népszerűsítésével, valamint például képzési módszertanokkal és az értékelési eljárásokkal kapcsolatos gyakorlati iránymutatások kidolgozásával.

A Bizottság köz- és magánszféra közötti partnerségeket is támogat az innovatív képzési megoldások kidolgozására. Ezek mindenekelőtt az európai igazságügyi képzés kiterjesztésében segíthetnek, ami a kínált tevékenységek számát és a részvételre jogosultak számát illeti.

Az egyes európai jogalkotási aktusok végrehajtására vonatkozóan a Bizottság képzési modulokat dolgozott ki, amelyek ingyen elérhetők. A speciális képzéseket tartó oktatók ezeket a tagállami kontextushoz és a különböző célcsoportok igényeihez igazíthatják. Ezek a modulok a portál „képzési anyagok” részében találhatók.

A jelenlegi helyzet értékelése

A Bizottság éves jelentést tesz közzé angolul a gyakorló jogászok uniós jogról szóló képzésben való részvételéről az Európai Unióban:

• 2018. évi jelentés  (2588 Kb) 
• 2017. évi jelentés  (3019 Kb) 
• 2016. évi jelentés  (1515 KB) 
• 2015. évi jelentés  (1742 Kb) 
• 2014. évi jelentés  (1895 Kb) .
• 2012. évi jelentés  (2265 Kb) , közzétéve 2013-ban,
• 2011. évi jelentés  (512 Kb) , közzétéve 2012-ben,

2013–2014-ben a Bizottság az Európai Parlament javaslatára egy kísérleti projektet hajtott végre az európai igazságügyi képzésről a gyakorló jogászok uniós joggal kapcsolatos képzésére vonatkozó legjobb gyakorlatok meghatározására. Az eredmények itt olvashatók:

• Study on best practices in training of judges and prosecutors (Vizsgálat a bírák és ügyészek képzésének bevált gyakorlatairól), készítette az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN)
  A jelentés angol  (1619 Kb)  nyelven hozzáférhető. Az összefoglaló megtekinthető angolul  (593 Kb)  és franciául  (589 Kb) .
  A helyes képzési gyakorlatokról szóló tájékoztatók a portál „helyes gyakorlatok” részében találhatók. Ezek segítséget nyújtanak valamennyi jogi szakma oktatójának és képzésszolgáltatójának abban, hogy olyan témákban fejlesszék gyakorlataikat, mint a képzési igények felmérése, a képzés módszertana vagy értékelése.

• Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának (CCBE) és az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) által készített Vizsgálat az ügyvédek uniós joggal kapcsolatos képzésének helyzetéről:
  A jelentés egy interaktív magazinban  (2857 Kb)  és pdf formátumban  (1807 Kb)  olvasható angolul. Az összefoglaló megtekinthető angolul  (1064 Kb)  és franciául  (1378 Kb) .
  Az ügyvédek tagállamokban szokásos képzési rendszeréről szóló tájékoztatók a portál tagállami képzések ügyvédeknek részében találhatók. Ez a tájékoztatás az ügyvédi kamarák segítségére lehet az uniós letelepedési jogát érvényesíteni kívánó, állásra pályázó ügyvédek képzési hátterének felmérésekor.
  A jelentés néhány melléklete itt megtalálható angolul, például a B melléklet – a konzultáció eredményei (annex B – results from the consultation  (2140 Kb) , valamint a H melléklet: 1. kérdőív a képzési rendszerekről (questionnaire 1 on training systems)  (164 Kb)  és annak magyarázata (explanations)  (163 Kb) , 2. kérdőív a képzésszolgáltatókról (questionnaire 2 on training providers)  (286 Kb)  és annak magyarázata (explanations)  (234 Kb) , valamint 3. kérdőív a helyes képzési gyakorlatokról (questionnaire 3 on good training practices)  (190 Kb)  és annak magyarázata (explanations)  (62 Kb) .
  A projekt weboldala itt található.

• Az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA), a Justice Coopération Internationale (JCI, Franciaország), a Centro de Estudios Juridicos (Spanyolország), a Krajowa Szkoła Sądownictwa i Prokuratury (Lengyelország), valamint a szászországi Staatsministerium der Justiz und für Europa (Németország) konzorcium által készített: Helyzetjelentés a bírósági tisztviselők uniós jogi képzéséről és a bírósági tisztviselők képzésével foglalkozó szolgáltatók közötti uniós szintű együttműködés előmozdításáról (Study on the state of play of court staff training in EU law and promotion of cooperation between court staff training providers at EU level)
  A jelentés angol  (1379 Kb)  nyelven hozzáférhető. Az összefoglaló megtekinthető angolul  (909 Kb)  és franciául  (893 Kb) . A vizsgálat bírósági tisztviselők képzésének fejlesztésére vonatkozó ajánlásai szintén megtalálhatók angolul  (938 Kb)  és franciául  (950 Kb) .
  Az uniós bírósági tisztviselők főbb feladatainak és szerepének összefoglalása ebben a táblázatban  (383 Kb)  található. A tagállami bírósági tisztviselők főbb feladatainak részletes leírását hamarosan közzétesszük a portál tagállamokkal foglalkozó oldalain.
  A tagállami bírósági tisztviselők főbb feladatainak részletes leírását a portál „Tagállami képzések jogászoknak” részében tesszük majd közzé.

• Projekt az európai igazságügyi képzésben érdekelt felek közötti együttműködés előmozdítására az EJTN koordinálásában
  A jelentés angol  (1499 Kb)  nyelven hozzáférhető. Az összefoglaló megtekinthető angolul  (631 Kb)  és franciául  (630 Kb) .
  Az európai szintű igazságügyi képzési hálózat szerepéről szóló tájékoztatók a portál „Európai szintű struktúrák és hálózatok” részében találhatók.

Előzmények

2006-ban az Európai Bizottság közleményt intézett az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az Európai Unión belüli igazságügyi képzésről.

2008-ban a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői állásfoglalást fogadtak el a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak Európai Unión belüli képzéséről.

2009-ben az Európai Parlament egy francia nyelvű tanulmányt tett közzé az igazságügyi képzés megerősítéséről az Európai Unióban  (553 Kb) , franciául.

A Lisszaboni Szerződés 2009. decemberi hatálybalépése jogalapot teremtett az európai igazságügyi képzéssel kapcsolatos intézkedések meghozatalához. Így „a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzésének támogatása” a 81. és a 82. cikkben a polgári, a kereskedelmi ügyekben, és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés erősítéséhez szükséges intézkedések között szerepel.

2009 decemberében a Tanács elfogadta a Stockholmi Programot, amelynek központi kérdése a valamennyi jogi szakmára kiterjedő európai igazságügyi képzés.

Az európai igazságügyi képzés jelentőségét a Bizottság már a Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési tervben és az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésben is kinyilvánította. Az Európai Parlament is folyamatosan hangsúlyozta, hogy a megfelelő igazságügyi képzés jelentősen hozzájárul a belső piac működésének javításához, és megkönnyíti a polgárok számára jogaik gyakorlását.

2010 végén a Bizottság konzultációt kezdeményezett az érdekelt felekkel: a tagállamok, az igazságügyi fórum (Justice Forum) tagjainak, valamint az Európai szintű képzési hálózatok és struktúrák és azok tagjainak részvételével. A konzultáció eredményeinek összefoglalója itt található  (192 Kb) .

2011. szeptember 13-án az Európai Bizottság jóváhagyta „Az uniós jogérvényesülésbe vetett bizalom kiépítése – az európai igazságügyi képzés új dimenziója” című közleményt.

Az európai igazságügyi képzésről szóló, 2011. október 27-i és 28-i következtetéseiben (angolul elérhető), a Bel- és Igazságügyi Tanács a rendelkezésre álló uniós jogi képzésre, valamint a képzésben részesült, gyakorló jogászokra vonatkozó információk évenkénti megosztására buzdított a Bizottsággal, továbbá arra kérte a Bizottságot, hogy fontolja meg egy, az európai igazságügyi képzésről szóló jelentés elkészítését.

2012-ben az Európai Parlament egy kísérleti projektet javasolt az európai igazságügyi képzésre, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az alábbiakhoz:

• a bírák, ügyészek és az igazságügyi szakemberek nemzeti jogi rendszerrel és hagyományokkal és uniós joggal kapcsolatos képzésében bevált módszerek meghatározása,
• az uniós jogról és a nemzeti jogi rendszerekről szóló képzés bírák, ügyészek és igazságügyi szakemberek részére történő nyújtásának leghatékonyabb módjainak meghatározása helyi szinten, valamint az uniós bírák és ügyészek közötti párbeszéd és koordináció előmozdítása,
• az uniós igazságügyi képzésszolgáltatók ösztönzése a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos eszmecserére, valamint azok uniós szintű terjesztésére, és
• az EJTN és a nemzeti igazságügyi képzési intézmények közötti együttműködés fejlesztése. Ebben olyan képzésszolgáltatók vesznek majd részt mint az Európai Jogi Akadémia, és olyan európai szintű szakmai szövetségek, mint az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata, az Európai Legfelsőbb Bírósági Bírók Hálózata, Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége és a Legfelső Bíróságok Főügyészeinek Hálózata.

2013 novemberében Reding alelnök „A jogi képzés: az európai igazságügy kiválóságának alapvető eszköze” címmel tartott egy beszédet angolul az Európai Parlament műhelytalálkozóján.

2016 júniusában az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) kilenc igazságügyi képzési elvet fogadott el, amelyek egyszerre szolgálnak alapul az igazságügyi szakma képzési igényeinek kezelésére, valamint keretet biztosítanak a képzésszolgáltatóknak a bírák és ügyészek részére történő képzés tervezéséhez és nyújtásához. Az elvek olyan kérdésekre irányulnak, mint a munkaidőben végezhető igazságügyi képzéshez való jog, a szükséges források rendelkezésre bocsátásáért való felelősség, a kötelező alapképzés az életpálya elején, a modern tanítási módszerek használata, valamint a technikai és nem jogi kérdések felvétele a képzési témakörök közé. Az elvek szövege és a háttérinformáció itt található angolul és franciául.

Kapcsolódó tanulmányok

Az igazságügyi képzés megerősítése az Európai Unióban  (1694 Kb) , 2009, franciául

Igazságügyi képzés a tagállamokban (Judicial training in the EU Member States), 2011, angolul

Az Európai Parlament műhelytalálkozója: „a gyakorló jogászok képzése: az uniós jog és a bírói mesterség tanítása” (the training of legal practitioners: teaching EU law and judgecraft): I. ciklus – Az uniós jog tanulása és megközelítése: néhány bevált gyakorlat, valamint a II. ciklus – A kölcsönös bizalom növelése (angolul), 2013