Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Európai elfogatóparancs

Az európai elfogatóparancs az uniós tagállamok közötti hosszadalmas kiadatási eljárásokat egyszerűsített igazságügyi átadási eljárással helyettesíti az eljárás alá vonás, illetve a szabadságvesztés-büntetések és szabadságelvonással járó intézkedések végrehajtása céljából. A tagállami igazságügyi hatóságok által kibocsátott európai elfogatóparancs az Európai Unió egész területén érvényes.

Mi az európai elfogatóparancs?

Az európai elfogatóparancs révén az Unió valamely tagállamának igazságügyi hatósága kérelmet nyújt be egy másik tagállamban tartózkodó személy elfogására, és kéri az adott személy átadását az előbbi tagállam számára büntetőeljárás alá vonás, illetve szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából. Az eljárás a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul, és feltételezi az igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolattartást.

Az európai elfogatóparancs megfelelő egyensúlyt biztosít a hatékonyság, valamint az elfogott személy alapvető jogainak tiszteletben tartására vonatkozó szigorú biztosítékok között. A tagállamok és a nemzeti bíróságok kötelesek betartani az emberi jogok európai egyezményének a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogairól szóló rendelkezéseit. Az európai elfogatóparancs alapján elfogott személyeket például ügyvéd és szükség esetén tolmács segítheti azon ország jogszabályai alapján, amelyben az illető személyt elfogták.

Az európai elfogatóparancs az EU tagállamai között létrejött megállapodáson, az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározaton alapul.

A tagállamok iránymutatásokat is kidolgoztak az európai elfogatóparancs rendszerének működtetéséről, „Az európai elfogatóparancs kibocsátásáról szóló európai kézikönyv” formájában.

Mik az újdonságok a hagyományos kiadatási eljárásokhoz képest?

Az európai elfogatóparancs hat új elemet vezet be a hagyományos kiadatási eljárásokhoz képest:

  1. Szigorú határidők: Az elfogás helye szerinti állam az elfogástól számított legfeljebb 90 napos határidőn belül köteles az illető személyt visszajuttatni abba az államba, ahol az európai elfogatóparancsot kibocsátották. Amennyiben a személy beleegyezik az átadásba, úgy a határozatot tíz napon belül meg kell hozni.
  2. Egyszerűbb eljárások: A kettős büntethetőség elvét – amely azt jelenti, hogy az átadási kérelem alapjául szolgáló magatartásnak a kérelmező államban és a keresett személy elfogásának államában egyaránt bűncselekménynek kell minősülnie – a súlyos bűncselekmények 32 kategóriája esetében eltörölték. Amennyiben a bűncselekmény kellően súlyos, és legalább három évi szabadságvesztéssel büntethető az elfogatóparancsot kibocsátó tagállamban, a fenti bűncselekmények tekintetében kibocsátott európai elfogatóparancsot végre kell hajtani függetlenül attól, hogy az érintett bűncselekmény meghatározása a két államban megegyezik-e.
  3. Politikától való mentesség: Az európai elfogatóparancs eljárásában eltörölték a kiadatás politikai szakaszát. Ez azt jelenti, hogy annak eldöntésére, hogy egy adott személy átadására sor kerüljön-e európai elfogatóparancs alapján, kizárólag bírósági eljárás keretében kerül sor.
  4. Saját állampolgárok átadása: Alapelv, hogy az uniós országok többé nem tagadhatják meg saját állampolgáraik átadását, kivéve, ha ők folytatják le a büntetőeljárást, vagy hajtják végre a keresett személyre kiszabott szabadságvesztés-büntetést. Az európai elfogatóparancs azon az elven alapul, hogy az uniós polgároknak az Unió egészében felelniük kell cselekedeteikért a tagállami bíróságok előtt.
  5. Garanciák: A személyek átadását az elfogatóparancsot kibocsátó állam által nyújtandó háromféle garanciához lehet kötni:
    a.  Amennyiben az európai elfogatóparancs a keresett személy távollétében hozott ítéleten alapul, az átadás azzal a feltétellel engedélyezhető, hogy az illető személynek jogában áll az átadását kérő országban az ügy újratárgyalását kérni.
    b. Amennyiben az érintett személy elfogásához vezető európai elfogatóparancsot olyan bűncselekmény alapján bocsátották ki, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető, az átadás azzal a feltétellel engedélyezhető, hogy a vádlottnak bizonyos idő elteltével jogában áll a büntetés felülvizsgálatát kérni.
    c. Ha a kérelem az elfogás helye szerinti állam polgára vagy ott szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy elleni büntetőeljárásra vonatkozik, az átadás azzal a feltétellel engedélyezhető, hogy az érintett személyt szabadságvesztés-büntetés kiszabása esetén a büntetés végrehajtása érdekében visszaszállítják.
  6. A megtagadás okai: Az elfogott személy átadásának megtagadására három kötelező és hét mérlegelhető ok alapján kerülhet sor. Kötelező ok érvényesül a „ne bis in idem” elve (nem kerül sor az átadásra, ha a személy már letöltötte büntetését ugyanazon bűncselekmény miatt), kiskorúak (nem kerül sor az átadásra, ha a személy nem töltötte be az elfogás országában a büntetőjogi felelősséghez szükséges életkort), valamint közkegyelem esetében (nem kerül sor az átadásra, ha az elfogás helye szerinti állam büntetőeljárást folytathatott volna a személy ellen, és a bűncselekmény az adott államban közkegyelem alá esik). A megtagadás mérlegelhető okai főszabály szerint az igazságügyi hatóságok mérlegelési jogkörébe tartoznak; például megtagadható az átadás, ha azon bűncselekmények egy részét, amelyek alapján az európai elfogatóparancsot kibocsátották, abban az államban követték el, amelyben a személyt elfogták, és az említett állam büntetőeljárás alá vonja a személyt e cselekményekért.

Statisztikai adatok

Az európai elfogatóparancsot mind a 28 tagállamban alkalmazzák, és a felmérések azt mutatják, hogy az eszköz jól bevált. Bár nem mindegyik tagállam közölt adatokat, az alábbi táblázatban szereplő (kerekített) számadatok az európai elfogatóparancs széles körű alkalmazásáról tanúskodnak.


2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Kibocsátott elfogatóparancsok száma

6 900

6 750

11 000

14 200

15 800

13 900

9 800

10 450

13 100

Megtalált és/vagy elfogott személyek száma

1 770

2 040

4 200

4 500

6 150

6 460

6 490

5 840

7 850

Átadott személyek száma

1 530

1 890

3 400

3 630

5 580

5 370

5 230

4 480

3 460

A tagállamok többségében a beleegyezéssel történő átadásra 14–16 napon belül sor kerül; beleegyezés hiányában az eljárás kevesebb mint két hónapig tart. Az átadások mintegy 50 %-a a keresett személy beleegyezésével történik.

Utolsó frissítés: 23/07/2015

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.
A Bizottság megkezdte a portál tartalmának frissítését, amire az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt van szükség. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit